A Greenpeace szeptember elején levélben érdeklődött a Környezetvédelmi Felügyelőségeknél, hogy területükön milyen veszélyes ipari üzemeket tartanak számon, és milyen módszerrel döntik el, hogy mennyire veszélyes egy ipari üzem. Nemsokára letelik a 30 napos válaszolási határidő. A Greenpeace nyilvánosságra fogja hozni a Környezetvédelmi Felügyelőségek válaszait.
A kolontári katasztrófa egyik fő tanulsága, hogy fontos naprakészen tartani a katasztrófavédelmi forgatókönyveket. A MAL Zrt. katasztrófavédelmi terve csak háború és földrengés okozta gátszakadással számolt, és a kiömlő anyag mennyiségét is jelentősen alábecsülték. A Greenpeace a levelében arra is rákérdezett, hogy Kolontár tanulságai alapján hogyan módosították a veszélyes ipari üzemek a vészhelyzetre vonatkozó forgatókönyveit.
Az iszapkatasztrófát vizsgáló parlamenti bizottsági ülésen elhangzottak szerint a tavalyi szerencsétlenséget az okozta, hogy a lúg néhány évtized alatt kimosta a talajt a kolontári tározók alól. A Greenpeace információt kért a hatóságoktól arról is, hogy miként vizsgálják az ipari tározók gátjainak stabilitását, és hogy hol vezették be a legkorszerűbb műholdas gátstabilitás-vizsgáló rendszereket, melyek megelőzhették volna a kolontári katasztrófát.
